Történeti személy-e Jézus? Isten-e Jézus Krisztus?

E kérdések léteznek, függetlenül attól, hogy igent vagy nemet válaszoltunk-e, vagy találtunk-e már választ.

Többé-kevésbé tudatosan, de mindnyájan föltesszük őket életünk folyamán.

Dona ora. Grazie!

L'articolo continua dopo questa richiesta di aiuto...
SOSTIENI QUESTO SITO
https://tag.satispay.com/associazioneamicidilazzaro inquadra il QrCode oppure usa il link

E néhány sorban csak megközelíteni szeretnénk a témát, korunk legfrissebb és legbiztosabb, s immár vitathatatlannak tartott adataiból kiindulva. Ezt követően minden olvasó a maga választotta módon folytathatja a kutatást. Néhányan talán messzebbre szeretnének menni a kérdés vizsgálatában. Mi örülünk, ha abban segíthetjük őket, hogy meginduljanak ezen az úton.

SOSTIENI QUESTO SITO. DONA ORA con PayPal, Bancomat o Carta di credito

   

Tegyünk föl mindjárt két kérdést bevezetőként.

1. Mit értünk azalatt, hogy Jézus történelmi személy?

Valakiről azt állítani, hogy történeti, mindenek előtt azt jelenti, hogy:

  1. valóságosan létezett;
  2. biztonsággal állíthatunk róla bizonyos dolgokat;
  3. esetleg írásokat vagy mondásokat tulajdoníthatunk neki. Ezek a mondások történetiek, hitelesek lehetnek, akár mert jelentésükben, akár mert szó szerint az illetőnek tulajdoníthatók.

A történeti valóságot meg kell különböztetni az újságírástól. Vegyük például Attila 451-es katalóniai vereségét. Tudjuk, hogy a csata Attila vereségével végződött, hogy Aetius volt az ellenfele, ismerjük az esemény időpontját s Aetius szövetségeseit. De amit ezenkívül tudunk, azt egy V. századi gall-római történetírónak köszönhetjük, aki egészen más formában fogalmazta meg a történteket, mint ahogy azt mi napjainkban tennénk. És mégis jogosan állítjuk, hogy Attila, Aetius s a Katalon mezei csata a maga összes következményével együtt történelmi tények: ha komolyak akarunk lenni, nem vonhatjuk kétségbe létezésüket.

Manapság sokan nem tudják, hogy Jézus létezése történelmi valóság, s megismerhető a tanításának igazsága. Azt ajánljuk tehát, hogy mindazok, akik őszintén szeretnének többet megtudni róla, tartsanak velünk. Kutatásunk során a régészet és a történeti földrajz mellett segítségünkre lesz az antik világnak, az intézmények történetének, egyes kézírásoknak és a görög koiné nyelvnek a tanulmányozása. A koiné a görög nyelv egyszerűsített formája, melyet a mediterrán medencében használtak Jézus idejében is, – azaz megközelítőleg i.e. előtt 6-tól 30-ig – s azután még valószínűleg az első század végéig, tehát az Evangéliumok és az Újszövetségi könyvek keletkezése idején.

Emellett megvizsgáljuk és megvitatjuk korunk legismertebb megállapításait és kritikáit. E kritikák nem arra irányulnak, hogy Jézus valóságos létezését tagadják, hiszen ez értelmetlen lenne, hanem arra, hogy személyének és üzenetének hitelességét megkérdőjelezzék.

E kritikák megérdemlik, hogy közelebbről megvizsgáljuk őket, mivel a gyakran bennünk is többé-kevésbé megfogalmazódó kérdésekkel foglalkoznak.

Teljesen normális, hogy a hívő ember is kérdéseket tegyen fel. Ha a hívő ember bízik Jézus személyében és tanításának mélységében, még nem jelenti azt, hogy nincsenek kérdései Jézus történetiségére vonatkozóan. Inkább ellenkezőleg: kérdéseket tesz fel, mert minél jobban szereti őt, annál inkább meg akarja ismerni.

2. Kit foglalkoztat Jézus történetiségének kérdése?

Mint ahogy azt az előbb már említettük, a hivők természetszerűleg igyekeznek jobban megismerni Jézust. De igaz ez a nem hívőkre is. Európa legnagyobb könyvtáraiban a legtöbb könyv Istenről szól. Ezután nagyságrendben a Jézusról szóló könyvek következnek. Nagy valószínuséggel így van ez a világ bármely területén.

Mivel magyarázható ez a jelenség? Közel egymilliárd-kétszázezerre tehető a keresztények száma, akikről feltételezhetjük, hogy érdekli őket a kérdés. De a többi ötmilliárd ember között is szép számmal vannak, akik szeretnének többet tudni.

A legmeglepőbb azon ateista írók száma, akiket ez a kérdés foglalkoztat. Sőt, egyesek meglepő erővel tiltakoznak, hangot adnak kritikájuknak. Talán egyiküknél-másikuknál ez a belső lelki béke hiányának a mutatója. Vajon nem lehet-e, hogy ellenszenvük hamis Isten képből fakad? Mert szíve mélyén minden ember csak egy jóságos Istent kívánhat és fogadhat el. Addig azonban, amíg meg nem találta ezt a jóságos Istent, életének egy-egy területe talán örömtelen marad.

Ezért, ebben a kis írásban nem csak a keresztényeknek szeretnénk Jézus történetiségéről írni, hanem mindenkinek, aki meg akarja ismerni, és kiegyensúlyozott, reális véleményt akar formálni:

  1. Jézus történetiségéről;
  2. mindarról, ami Jézus istenségére utal, és hogy milyen Isten Ő.

Nyitott kérdések ezek…

SOSTIENI INIZIATIVE MISSIONARIE!
Con il tuo 5 per 1000 è semplice ed utilissimo.
Sul tuo 730, modello Unico, scrivi 97610280014