
Elmondandó november 27-én 17 órakor, a csodás érem liturgikus ünnepén, minden hónap 27. napján és minden sürgős szükségben.
A csodás érem az az ajándék, amelyet Szűz Mária a Labouré Szent Katalinnak 1830-ban adott jelenései által akart gyermekeire hagyni, anyai szeretetének és oltalmának jeleként. Amikor hittel viseljük és Máriára bízzuk magunkat, emlékezünk jelenlétére, és kérjük azokat a kegyelmeket, amelyeket Isten az ő közbenjárására akar nekünk adni.
Ó, Szeplőtelen Szűz, tudjuk, hogy mindig és mindenütt kész vagy meghallgatni gyermekeid imáit, akik e könnyek völgyében számkivetésben élnek, de azt is tudjuk, hogy vannak napok, amikor különösen örömöd telik abban, hogy kegyelmeid kincseit bőségesebben áraszd ki. Íme, Anyánk, itt vagyunk előtted leborulva, éppen azon az áldott napon, amelyet te választottál Medálod megjelenésére. Végtelen hálával és határtalan bizalommal jövünk hozzád ezen a számodra oly kedves napon, hogy megköszönjük neked a nagy ajándékot, amelyet nekünk adtál, amikor nekünk ajándékoztad képmásodat, hogy számunkra szereteted tanúsága és oltalmad záloga legyen. Megígérjük neked, hogy: a szent érem jelenléted jele lesz közöttünk, könyvünk lesz, amelyből tanácsodat követve megtanuljuk megismerni, mennyire szerettél minket, és mit kell tennünk, hogy ne legyen hiábavaló oly sok áldozatod és isteni Fiad áldozata. Igen, a te átdöfött Szíved, amelyet az érem ábrázol, mindig a mi szívünkön fog nyugodni, és arra indítja szívünket, hogy a tiéddel összhangban dobogjon; szeretetre gyújtja Jézus iránt, és megerősíti, hogy minden nap hordozzuk keresztünket Őt követve.
Üdvözlégy, Mária…
Ó, bűn nélkül fogantatott Mária, imádkozzál érettünk, akik hozzád folyamodunk.
Ez a te kimeríthetetlen jóságodnak és diadalmas irgalmadnak órája, ó Mária, az az óra, amikor csodás érmed által fakasztottad azt a kegyelmek és csodák áradatát, amely elárasztotta a földet. Add, ó Anyánk, hogy ez az óra, amely felidézi Szíved édes megindulását, amely arra indított, hogy elhozd nekünk oly sok baj orvosságát, a mi óránk is legyen: őszinte megtérésünk órája és kéréseink teljes meghallgatásának órája. Te, aki megígérted, hogy nagyok lesznek a kegyelmek azok számára, akik bizalommal kérik azokat, fordítsd ránk kegyes tekintetedet. Megvalljuk, hogy nem érdemeljük meg kegyelmeidet. De kihez forduljunk, ó Mária, ha nem hozzád, aki Anyánk vagy, és akinek kezébe Isten minden kegyelmét helyezte? Könyörülj hát rajtunk. Kérünk téged Szeplőtelen Fogantatásodért és azért a szeretetért, amely arra indított, hogy nekünk add drága érmedet.
Üdvözlégy, Mária…
Ó, bűn nélkül fogantatott Mária, imádkozzál érettünk, akik hozzád folyamodunk.
Ó, Szomorúak Vigasztalója, aki már megindultál nyomorúságunk láttán, tekints azokra a bajokra, amelyek elnyomnak bennünket. Add, hogy érmed jótékony sugarai reánk és minden kedvesünkre kiáradjanak: gyógyítsa meg betegeinket, adjon békét családjainknak, és óvjon meg bennünket minden veszedelemtől. Érmed hozzon vigaszt a szenvedőknek, vigasztalást a síróknak, világosságot és erőt mindenkinek. De mindenekelőtt engedd meg, ó Mária, hogy ebben az ünnepélyes órában a bűnösök megtérését kérjük tőled, különösen azokét, akiknek legnagyobb szükségük van irgalmadra. Emlékezz arra, hogy ők is gyermekeid, akikért szenvedtél, imádkoztál és sírtál. Mentsd meg minden gyermekedet, hogy egy napon örökké hálát adhassanak neked és dicsőíthessenek téged a mennyben. Ámen.
Üdvözlégy, Királynő…
Ó, bűn nélkül fogantatott Mária, imádkozzál érettünk, akik hozzád folyamodunk.

