A Torinói Szent Lepel egy téglalap alakú, körülbelül 4,41 m x 1,13 m méretű, halszálkamintával szőtt vászonszövet, amelyen egy keresztre feszített és megkínzott férfi elülső és hátsó lenyomata látható, akinek nyomai és sebei hasonlóságot mutatnak a názáreti Jézus által elszenvedett sebekkel. Torinóban (Olaszország), a katedrálisban őrzik. A lenyomat körül két fekete vonal, valamint számos javítás és égési nyom látható, amelyeket az 1532-ben, a franciaországi Chambéry-ben keletkezett tűzvész okozott, ahol a leplet akkoriban őrizték.
A Torinói Szent Leplet általában azzal a vászonnal hozzák kapcsolatba, amelyről a hagyomány szerint Jézus testének beburkolására szolgált, miután levették a keresztről. Az eddig elvégzett számos tanulmány ellenére még mindig nincs egyöntetű konszenzus sem a Lepel valódiságáról, sem a rajta található lenyomat keletkezésének magyarázatáról; ez a kép azonban mély kapcsolatban áll az evangéliumokban leírt eseményekkel.
A Lepelen egy férfi képe látható, akinek nemcsak a halálos állapota azonosítható, hanem a halál oka is: a keresztre feszítés. A kép értelmezése némi nehézséget okoz a világos és sötét tónusok megfordulása miatt, amely a fényképezési negatívhoz hasonló. Ennek ellenére néhány jellegzetesség jól felismerhető, mint például a hullamerevség (rigor mortis) és a bomlás minden jelének hiánya. A testen továbbá számos korbácsolási sérülés nyoma látható, valamint a vállakon zúzódások, amelyeket a kereszt hordozása okozhatott.
Jól láthatók a szögek nyomai a kézen és a lábon, valamint számos szúrt seb a fejbőrön és egy nagy seb a bal oldalon (a Lepelen bal oldalon látható, ezért a beburkolt ember jobb oldalának felel meg).
A Lepel a keresztre feszítést megelőző eseményeket ábrázolja: a korbácsolást, az arcon kapott ütéseket, a töviskorona nyomait a fejen, a keresztre feszítéshez használt szögeket, a kéz- és lábsebeket, végül pedig az egyik katona lándzsája által okozott sebet.
Lábai nem törtek el, összhangban a Kivonulás könyvében (12,46) található és János evangéliumában (19,36) idézett próféciával:
„Mert ezek azért történtek, hogy beteljesedjék az Írás: »Csontja ne törjön össze.«”
A Lepel szövetén kétféle vérfolt figyelhető meg, amelyeket AB vércsoportú emberi vérként azonosítottak. Ezek megkülönböztethetők aszerint, hogy a vér mikor távozott a testből: a halál előtt vagy a halál után (posztmortális vér).
A Katolikus Egyház nem nyilvánítja hivatalosan csodának a Leplet, de engedélyezi annak tiszteletét mint Jézus szenvedésének jelképe vagy ikonja.
II. János Pál:
„Mivel ez nem hitkérdés, az Egyháznak nincs sajátos hatásköre arra, hogy ezekben a kérdésekben állást foglaljon. A tudósokra bízza azt a feladatot, hogy folytassák a kutatást, és megfelelő válaszokat találjanak az ehhez a Lepelhez kapcsolódó kérdésekre, amely a hagyomány szerint Megváltónk testét borította, amikor levették a keresztről. Az Egyház arra buzdít, hogy a Lepel tanulmányozását előítéletek nélkül végezzék, ne tekintsék előre eldöntöttnek azokat az eredményeket, amelyek még nem bizonyítottak; és arra hívja a kutatókat, hogy belső szabadsággal, valamint a tudományos módszer és a hívők érzékenysége iránti gondos tisztelettel járjanak el.
A hívő ember számára mindenekelőtt az számít, hogy a Lepel az Evangélium tükre. Valójában, ha valaki a szent vászonról elmélkedik, nem hagyhatja figyelmen kívül azt a tényt, hogy a rajta lévő kép olyan mély kapcsolatban áll azzal, amit az evangéliumok Jézus szenvedéséről és haláláról mondanak, hogy minden érzékeny ember bensőleg megérintve és megindítva érzi magát annak szemlélésekor.”
Paolo Botti
© Tutti i diritti riservati. Riproduzione consentita solo chiedendo permesso a info@amicidilazzaro.it
(non verrà concesso a siti con pubblicità/ads o per usi commerciali)
© All rights reserved. Reproduction allowed only with permission from info@amicidilazzaro.it
(it will not be granted to sites with advertising/ads or for commercial uses)
